fbpx

Milyen nevelési stratégiákat alkalmazzunk ma, hogy a jelenkor gyerekei a jövőben működni tudjanak?

Összeomlás jelenségei

  • alacsonyabb társadalmi rétegzettség;
  • viselkedésnormák visszaszorulása;
  • eltávolodás a központ és a perifériák között;
  • alacsonyabb koordináció és szerveződés a személyek és csoportok között

 

Az összeomlás egy folyamat, nem pedig esemény!

 A krízist szakaszos és részleges felépülés követi, majd újabb, mélyebb válságok sora, és ez a ciklus újra és újra ismétlődik. Nem lehet az összeomlás lehetőségét egyetlen paraméter mentén vizsgálni.

(John Michael Greer, Decline and Fall - 2014)

 

A novemberi Szülői Beszélgetések összefoglalója

2010 után valami történt
Óvónők, tanárok kérdezgetik egymást, nem értik, hogy mi történt a gyerekekkel. Évről évre csökkenteni kell az elvárásokat és a tananyag mennyiségét. Ami 10 éve elvárható volt egy kisiskolástól, az most már nem. Középiskolások funkcionális írási és olvasási képesség nélkül lépnek át az általános iskolából. A pályaelhagyó tanárok száma egyre nő, illetve több kolléga kéri a korai nyugdíjazását. Egyetemen a hallgatók nem akarnak olvasni, kutatni, mindent a mesterséges intelligenciára bíznak, nem kitartóak, sodródnak és függőségekkel küzdenek.

2008-ban jelent meg az első iphone, 17 évvel később a mesterséges intelligencia meghaladta az ember intelligenciáját, jelenleg 155 ponton áll, mely exponenciálisan nő minden 6. hónapban.


A találkozó célja a digitalizáció emberre gyakorolt hatásának megismerése, megértése és a megbékéléshez vezető út áttekintése volt. Fontos tudni, hogy a megbékélés nem egyenlő a beletörődéssel. Inkább azt jelenti, hogy transzcendens derűvel tudjuk szemlélni kultúránk hanyatlását. A szemlélődés mellett pedig informálni azokat, akik látják és hallják ezt, és nem akarnak a többséghez tartozni. 

A gyerekek egyre rosszabb szociális, fizikai és mentális állapotban kerülnek iskolába. Önálló öltözködés, evés, futás, köszönés-kérés, társas tevékenységek, játék, finommotorika (ceruza- és ollóhasználat, hajtogatás, gyurmázás, gombolás és még sorolhatnánk) hiányzik az eszköztárukból.

Ilyen tünetek meglétekor az iskolakezdés évének eltolásával szoktak sok esetben élni a szülők, mondván az alatt a plusz egy év alatt az oviban még érik, de sajnos ez a legtöbb esetbe nem jár sikerrel, sőt a 6-7 éves gyerek már unatkozik az ovisok között, neki már más ingerekre lenne szüksége.

A fenti jelenség miatt gondoltuk, hogy egy iskolai előkészítő csomag összeállításával szeretnénk azokat a szülőket segíteni, akik erre igényt tartanának. Látni szeretnék a valós képet és a lehetőségeket.

Mit tartalmaz?

4 alkalmas foglalkozás, melyben 3 foglalkozáson a gyerekek készségeit, erősségeit és gyengeségeit mérjük fel. A  negyedik alkalommal a szülő visszajelzést kap ezekről (az esetleges fejlesztésre vagy kiemelkedő készségek erősítésre pedig javaslatokat kap.)

Attól, hogy valamiről nincsenek ismereteink, az a valami még létezhet, létezik

"Sajnos sokan nem tudnak, vagy nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy az időn túl fennmaradt primitív reflexek negatív módon befolyásolják a mindennapjainkat. Sok szülő nem tudja, hogy a gyermeke miért nem tud megülni két percen keresztül, miért nem megy el kakilni, csak minden ötödik-hatodik napon, vagy éppen miért vannak kényszermozgásai, miért ügyetlen, és még lehetne sorolni.

 A csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek az agytörzs akaratlan motoros válaszai a kisbabát érő ingerekre. Legtöbbjük a születés után, a korai gyermekkori fejlődés során jelenik meg. Elősegítik a gyeremek túlélését, beindítják, illetve kiteljesítik az érzékszervi érzékelést, észlelést, és a „munkájuknak” köszönhetően alakul ki a megfelelő izomtónus is.
 
A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük."
 

A jövő kihívásai és az alkalmazkodás lépcsőfokai című beszélgetéssorozatunk első témáját október 18-án jártuk körül. A rövid vázlatot az elhangzottakról alább olvashatják.
 
 Környezetünk és mi: ételek, italok, csomagolások, ruházat: honnan jönnek és mit árthatnak nekünk? Avagy hormonzavarok gyerekkorban 

Mit okoznak a hormonális zavarokat okozó anyagok, mire hatnak?

  1. Kisebb hormonális változások gyerekkorban hosszútávú problémákat okoznak: fejlődési gondok, késleltetett kognitív funkciók, korai puberta, mely az egész életükre negatív hatással bír majd
  2. Szervi kifejletlenség: máj, vese nem fejlődik ki megfelelően, így nem tudják a szervezetet méregteleníteni
  3. Agy és viselkedés: ADHD, tanulási- és viselkedési rendellenességek (autizmus spektrum), alacsonyabb IQ, memóriazavarok, korai Alzheimer-kór
  4. Immunrendszer leépülése, gyengülése
  5. Elhízás, cukorbetegség
  6. Rák a későbbi évek során
  7. Leghosszabb távon epigenetikus, azaz a probléma átörökíthető következő generációkra